IV./1. Hüllők egészségvédelme
A hüllők osztályán belül olyannyira eltérő anatómiájú, életmódú csoportok vannak, hogy nem lehet olyan egységesen kezelni a betegségeket, mint pl. a halak, pókok esetében.
Hogy ne kelljen ismételni, nem „csoportonként” írtam a betegségekről (Pl. kaméleonok, kígyók jellegzetes betegségei), hanem betegségenként tértem ki rájuk.
A hüllők szerveinek, szervrendszereinek betegségei:
(Csak a legjellemzőbbek, a teljesség igénye nélkül.)
1. A köztakaró betegségei
- Cafatolt vedléskor a „kígyóinget” az állat cafatokban vedli le, többnyire a túl alacsony páratartalomnak, illetve a berendezési tárgyak hiányának köszönhetően, melyek segítenék a vedlésben.
Atkás fertőzés (ld később) szintén cafatolt vedlést eredményezhet. Ilyen esetekben a fentmaradt bőrt nekünk kell eltávolítani. Alaposan bespricceljük/fürdetjük az állatot, és óvatosan elölről hátrafele lehúzzuk a „kígyóing” maradványait. A ráragadt bőrdarabok zavarhatják az állatot a átásban, légzésben, a kloáka környékének gyulladását is okozhatják.
- Gyíkok, gekkók a vedlésüket megeszik, de előfordulhat hogy pl. „Tapadókorongos” gekkók (toke, nappali gekkók stb) esetében a korongokon kis horgok ülnek, ennek köszönhetően tud az állat függőleges felületekre mászni. Ha ezek a horgok sérülnek, (pl. poros, homokos aljzat) vagy az állat nem tud rendesen levedleni, nem tud megkapaszkodni a függőleges felületeken, ami stresszhelyzetet jelent számára, a táplálékot visszautasítja és elpusztul.
- Gyakoriak (főleg kígyókon) az égési sérülések, vigyázzunk, hogy a világítótestek a terráriumon kívül legyenek.
2. Mozgásszervek betegségei
Mechanikai behatásokra a csontok törése, vagy anyagforgalmi zavarok esetén csontritkulás, majd törés gyakori. A táplálék nem megfelelő Ca : P aránya vagy az azt igénylő állatoknál a napfény vagy speciális UV cső alkalmazásának hiánya angolkór kialakulását is eredményezheti.
Általában a Ca:P ideális aránya 1,3-1,5 : 1. (szárazföldi teknősöknél a Ca: P arány inkább 3:1) Sajnos a gekkók, agámák, kaméleonok, stb. táplálékai (tücskök, lisztkukac, gyászbogár lárva stb….) foszfort tartalmaznak nagyobb mennyiségben, igy minden esetben Ca-tartalmú vitaminport kell adagolnunk a táplálékra (Pl. Beaphar, Corvimin, szépia kiegészítéssel), és fajtól függően megfelelő UV csövet kell alkalmaznunk. Ennek a D-vitamin szintézisben van nélkülözhetetlen szerepe (D3 vitamin hasznosul a hüllőkben). Sok speciális, terrarisztikai UV-cső kapható, a mögöttük álló szám rendszerint az UV-B sugárzás %-os mennyiségét mutatja. (Az UV-B, 280-315 nm hullámhosszú, ennek van szerepe a D-vitamin szintézisben). A D vitamin nélkülözhetetlen a Ca felszívódásához. Általában a sivatagi állatoknak (szakállas agáma) 8-10 % UV-B, a kaméleonoknak 5% UV-B, az esőerdei állatoknak, ha kell, 2% UV-B sugárzó csövet válasszunk (természetesen ezek a fénycsövek a spektrum többi részében is világítanak, csak az UV-B tartományt adják meg a márkanévben, pl. Repti-Glo 5.0, stb).
3. Az emésztőkészülék betegségei
- Szárazföldi teknősöknél a száj-garatüreg betegségei közül jellemző a szarukáva túlnövése, a nem megfelelő tápláléknak köszönhetően.
- Gyakori az állkapocstörés, valamint kaméleonoknál a nyelv sérülése, törése. (Ha üveg terráriumban tartjuk, és kívülről rászáll a légy, az állat az üvegre lő és sérülhet a nyelve…)
- Különösen kígyókban gyakoriak a fejlődési hibák, részben keltetési hibákból eredően. (A hüllőtojást, ellentétben a madarakkal, tilos mozgatni!)
- Fajtól függően különféle idegentestek lenyelése okozhat problémát (vízi hüllőknél pl. horgok, búvár kígyóknál gyakori az egérszagú aljzat, fakéreg lenyelése…)
- Fekélyes szájgyulladás:/stomatitis/ („szájrothadás”)
Kialakulásában több tényező együttese játszik szerepet. Jellemző a nagy testű gyíkokra, leguánok, baziliszkuszok, agámák, az idegesebb kígyókra (C. helena, Gonyosoma oxycephala, Coluber sp. stb…) ezek a kígyók, ha nem megfelelően tartják, a terrárium sarkában túrkálnak, fejüket nekifeszítik a terráriumnak, fogaik miatt nyálkahártyájuk megsérül, fertőzések alakulnak ki. A higiéniának alapvető szerepe van, de az alomnak is. Ezeknél a kígyóknál ne használjunk tőzeget, mert beakadnak a fogaikba, és a sérült területen fertőzés keletkezik. Kényszertáplálás /tömés/ esetén szintén kialakulhat. Teknősökben hibás teleltetés, hosszú szállítás stressz, herpeszvírus után alakulhat ki stomatitis. A sérült nyálkahártyán elszaporodnak a szájüregben levő kórokozók, elsősorban Aeromonas, Pseudomonas baktériumok. Gyulladás alakul ki, a nyálkahártyát sárgásfehér fibrinlemezek fedik, melyek letörölhetők. Az állat szájából jól láthaóan ez a trutyi kenődik az üvegre. Később a folyamat mélyebb szöveti rétegekre is átterjed, elhalás, és kötőszövet szaporodás jellemző. A kezdeti szakaszban az állat étvágytalan, és áttetsző, nyúlós váladék ürül a szájüregből. A szájnyílás kinyitásával látható ez a törmelékes anyag. Hosszabb idő után, a regenerációra való törekvés miatt sarjszövet képződés indul meg, ami a szájnyílás torzulását okozza.
(Nagyon gyakori széles alsó állkapcsú, deformált, vagy vastag felsőállkapcsú kígyók látványa.)
Szerencsére jól kezelhető a betegség. Meg kell szünetteni a kiváltó okot (koszos terrárium, rossz aljzat, kis hely), a szájüregből el kell távolítani a váladékot, esetleg szikével felnyitni és kinyomni, majd antibiotikum injekciót kell adni. Kígyóknak, és nagy testű gyíkoknak 3-4 napon keresztül napi 4-4,5 mg/testtömeg kg enrofloxacin injekció, és C-vitamin injekció adása. Első nap adható 100 NE/állat (felnőtt leguán) A-vitamin injekció is.
- A bélben számos vírus, gomba és baktériumfaj okozhat gyulladást, csak említésképpen:
Hurutos bélgyulladást okozhatnak a salmonella baktériumok, a tünetek hasmenésben, táplálék visszautasításban nyílvánulnak meg. Egyes csillós véglények (Trychomonas sp, Hexamita sp) okozhatnak nyálkás, híg bélsárűrítéssel járó gyulladást kígyókban, teknősökben.
Különböző szervekben különféle daganatos betegségek is előfordulhatnak.
- Túletetés, elhízás, vagy nem a faj emésztési sajátosságait figyelembevevő táplálékok etetése (pl. növényevő teknősöknek vagy leguánoknak macskakonzerv) esetén gyakori a máj zsíros elfajulása, mely végzetes lehet. Szárazföldi teknősökben a túl sok magas cukortartalmú táplálék (gyümölcs) is eredményezheti a máj elzsírosodását.
Túl magas telelési hőmérsékletnél az anyagcsere folyamatok nem lassulnak le kellően. A zsírraktárakban levő tartalék mobilizálása megindul, ez is zsíros májelfajulás kialakulásával jár.
4. A légzőkészülék betegségei
Az orrüreg és melléküregek gyulladása szárazföldi teknősöknél gyakori.
Vedlési maradványok is okozhatnak légzési zavart kígyóknál.
Gyakori kórkép hüllőknél a tüdőgyulladás (pneumónia). A savós-hurutos gyulladás alkalmával a tüdőben nagy mennyiségű nyálkás-zavaros tartalom halmozódik fel, míg a hurutos–gennyes tüdőgyulladásnál a tartalom sárgásfehér, törmelékes. A tüdőgyulladásnak számos kiváltó oka lehet, okozhatják vírusok, (paramyxo vírus a leggyakoribb!) baktériumok, gombák, és algák is.
5. Keringési rendszer betegségei
Ritkák. Szívműködési zavart okozhatnak tályogok, daganatok.
6. A vízeletkiválasztó rendszer betegségei
- Legfontosabb, minden terraristát érintő betegség a köszvény. A kígyóknak nincs húgyhólyagjuk, a vese által kiválasztott anyagok kristályos hugysav formájában távoznak a kloákán keresztül. Ezt a szervezet vízellátása lényegesen befolyásolja. Ha a vesefunkciót károsodás éri, az állat szomjazik, vagy nem megfelelő gyógyszerek (pl. gentamicin, szulfonamid készítmények) kerülnek belé, megszűnik az anyagcsere termékek eltávolítás a szervezetből. A vér hugysavkoncentrációja emelkedik, majd egy küszöböt elérve (1500 mikromol/liter) a szervekben só alakjában kikristályosodik. A kristályok gyulladást, és ehhez kapcsolódó szövődményeket okoznak. Boncoláskora szívburokban szürkésfehér, krétaszerű lerakódás látható, a veseállományban szürkésfehér gombostűfejnyi gócok vannak.
Különösen a csapadékból, harmatból ivó állatokat fenyegeti a köszvény.
Tapadó gekkóknál, kaméleonoknál, fán élő kígyóknál (Kutyafejű boa, Rőtfarkú sikló, stb.)
Különösen oda kell figyelni a rendszeres, langyos vizes permeztezésre (reggel, este). Ha az állat iszik is tálból, akkor sem elég, szüksége van azokra a vízcseppekre, amiket a bőréről, terráriumfalról, berendezési tárgyakról lenyalogat!!!!
Sajnos a köszvény kialakulása hosszú folyamat (hónapok, évek) eredménye, és az utolsó napokig tünetmentes az állat. Amikor a tünetek megjelennek (kaméleonoknál pl. leesés az ágról, függőleges kapaszkodás, fekete foltok a bőrön) már nem lehet segíteni.
Ne vegyünk vízcseppeket ivó állatokat felnőtt korban, (csak ha jól ismerjük az előző körülményeit) vadbefogásból pedig semmiképp, mert a több hetes szállítás, szomjazás szinte biztos, hogy köszvényhez vezet.
7. Szaporodási szervek betegségei
Szintén gyakori probléma…
Nőstények:
- petetüsző elfajulás, teknősöknél és kígyóknál gyakori, szemmel látható tünete nincs, csak az állat nem tojik. Boncoláskor látható, hogy egy vagy több tüsző burka ráncolt. Ha ezek megrepednek (szállítás, vizsgálat, stb…) testüregi gyulladás alakulhat ki.
A petevezető és tojócső savós –hurutos gyulladása bakteriális fertőzés következménye lehet.
- Tojásrakási szezonban gyakori a teljes vagy részleges tojásvisszatartás (tojásretentio), melynek összetett okai lehetnek, nem biztos hogy betegség.
Ilyenek pl.: a nem megfelelő tojásrakó hely, zavaró környezet, túl nagy tojás, túl kis tojások összetorlódása, tojócső szűklete gyulladás miatt, gyenge kondíció, hibás alakú tojások, stb….)
Oxytocin injekcióval lehet próbálkozni, szakorvos utasítása szerint, tapasztalatom szerint kb. 50%-ban ez segít.
Hímek:
Gyakori a párzószerv előreesése. Párzás után a hím nem tudja péniszét visszahúzni, elhalás alakul ki. Nem javaslom azt a bevált módszert, hogy az újszülött kígyók nemét a párzószerv kinyomásával állapítsák meg… sokszor ez maradandó sérülést okoz, akkor is ha nem látható.
8. Idegrendszer, érzékszervek betegségei (néhány gyakoribb)
- B avitaminosis miatt kialakuló elváltozások: az idegrostok hüvelye részlegesen feltöredezik, az agyvelőben lágyulásos területek alakulnak ki. Koordinációs zavarok a jellemző tünetek, leggyakrabban a csak fagyasztott hallal etetett állatokban lép fel.
- Paramyxovírus fertőzés esetén kígyókban agyvelőgyulladás alakulhat ki
- Az előző vedlésből a szemre ragadt és le nem szedett hámréteg kiszárad, zsugorodik, a szem nedvkeringésében zavart okoz, a szem 4-5 –szörös méretűre duzzadhat.
9. Endokrin mirigyek betegségei
Ritka a hüllőkben. Pajzsmirigy működése évszakfüggő, ősszel és télen a pajzsmirigyhormonok szintje alacsonyabb, tavasszal fokozottabb működést mutat.
Szárazföldi teknősöknél káposztafélék fogyasztása után golyva alakulhat ki.
Folytatjuk....
A bejegyzés trackBack URI-címe
RSS-csatorna hozzászólásai